Ugyan több mint 10 éve kezdtem el a víztisztítással és így víztisztító berendezésekkel foglalkozó blogomat és publikáltam összesen közel 500 cikket, de még mindig vannak olyan gyakran visszatérő kérdések amelyek tipikusak.
Természetesen nem várom el senkitől, hogy áttanulmányozza a hosszú munkásságomat és a publikációimat a témában, de ezt “kötelezővé” fogom tenni mielőtt egy érdeklődővel beszélnék. Ugyanis nincs értelme ugyanazokat a köröket futnom, vagy esetleg szélmalomharcot folytatnom az érdeklődő információival szemben.
Ez nem azért van, mert fölényesen szeretném bizonygatni a szakértelmemet, hanem azért, mert nem vagyok hajlandó (már) mindig minden félreértést és félreértelmezést megcáfolni minden beszélgetés alkalmával.
Nem tudok és nem akarok a szomszéd és a rokon véleményével vitába keveredni, mert nem vagyunk egy platformon.
Valamint nem kívánok lelkes amatőrök megnyilvánulásaival sem mit kezdeni, mert ugyan nem becsülőm le őket, de sokszor csak fontoskodás és tudálékoskodás jellemzi a kommunikációjukat.
Fontos! Én amikor információt adok, az nem egy vélemény részemről, hanem egy vállalkozás által adott tájékoztatás. Én nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy nem a tudásomnak ls tapasztalatomnak megfelelő információkat adom át, mert jogi személy képviseletében még vizsgálódni kezd a GVH, fogyasztóvédelem és egyéb csatolmányai.
Valamint szeretek jól és sokat aludni.
Nem fogok senkit sem győzködni, hogy neki csak egy víztisztító berendezés oldhatja meg a gondjait és tukmálni a portékát. Hiszem azt, hogy ügyfeleink érett felnőtt emberek, akik tudják, hogy mit szeretnének és mit és miért tesznek.
Remélem, hogy azt is tudják, hogy a víztisztító és a tisztított víz nem csodaszer (ilyenekkel én ugyanis nem foglalkozom). Egyszerű háztartási/konyhai kiegészítőről beszélünk, aminek van számos előnyes ez természetesen valamilyen egyéb tulajdonságokkal jár. Ilyen lehet az öblítővíz, esetleges energiafelhasználás stb… Ugyan úgy, mint bármely más berendezés kapcsán.
Víztisztító berendezésekkel kapcsolatos kérdések
Most azért olvasod ezt a bejegyzést, mert a víztisztító berendezések után érdeklődsz. Feltételezhető, hogy éppen egy döntési helyzetben vagy…
Összeszedtem azokat a kérdéseket, amiket már nem kell feltenned nekem mert itt válaszoltam rá. Amint észre fogod venni, ezek a kérdések és válaszok inkább az ozmózis víztisztításról szolnak, hiszen talán ez a leghatékonyabb rendszer veti fel a legtöbb kérdést (hiszen rendszer).
Mit jelent az ozmózis és mi az?
Tulajdonképpen teljes nevén fordított ozmózis elvén működő ivóvíztisztító, de a köznyelvben ozmózis, ozmózisos víztisztítóként terjedt el, tehát ezt használjuk.
Erre a Wikipédia ad tudományos választ: Az ozmózis egy olyan folyamat, melyben az oldószer két, féligáteresztő membránnal elválasztott, különböző koncentrációjú oldat között áramlik. Az oldószer a hígabb oldatból a töményebb felé vándorol. Az ozmózis megáll, ha a két oldat koncentrációja egyenlővé válik, vagy ha kellő nyomás helyeződik a hártya nagyobb koncentrációjú oldalán lévő oldatra.
A felhasználó részéről pedig gyakorlatilag elég ezt tudni, hogy 0,0001 mikronnál nagyobb vízszennyeződések nem képesek átjutni az ozmózis membránon. Tehát ez a legkisebb résméretű vízszűrés, ami jelenleg elérhető.
Mióta van ozmózis víztisztítás?
Már az 1800-as években is kísérleteztek vele, de háztartási elterjedése 0960-as években vette kezdetét. És itt meg is dőlt a NASA fejlesztés, maximum csak a átgondolásról, vagy felhasználhatóbbá tételről beszélhetünk, ha a NASA kerül összefüggésbe hozva az ozmózis víztisztítással.
Eltávolítja a hasznos ásványi anyagokat a vízből az ozmózis?
A 0,0001 mikronos vízszűrésnek köszönhetően MINDENT eltávolít a vízből. Az ásványi anyagoknak a mérete nagyobb, mint az arzéné, nitrit/nitráté, gyógyszermaradványoké, hormonoké és ezeket el szeretnénk távolítani, nem megoldott, hogy az ásványi anyagok ne kerüljenek eltávolításra. Ez csoda lenne!
A vízben lévő ásványok amúgy is szervetlenek, tehát nem, vagy csak nagyon rossz hatásfokkal szívódik fel a szervezetben. Ezért sincs sok értelme az agyontömött palackos ásványvizeknek (1000-2000 mg/liter), mert csak feleslegesen terhelik meg a vesét. Az pedig nem egészséges
Amennyiben viszont a felhasználó ragaszkodik ahhoz, hogy legyen a tisztított vízben ásványi anyag, akkor ásványi visszasózó egységet alkalmazzunk, amit maximum évente cserélünk.
Nem veszélyes a pangó víz a víztartályban?
Amennyiben víztartályos ozmózisos modellről beszélünk akkor ez is elő szokott kerülni. A pangó víz sosem jó, de akkor sem amikor egy átlátszó műanyag palackban veszed meg, ami ki tudja mióta, milyen hő és fényviszonyok mellett tárolódott. Na ezt nevezem én pangó víznek.
A víztartályban ozmózis víz kerül eltárolásra, ami nyomás alatt van és nem éri fényhatás. Hőhatásként is csak annyi amennyi a mosogató alatt érni szokta. Valamint folyamatosan cserélődik és frissül a benne lévő víz.
Ha nem lenne biztonságos, akkor nem alkalmaznák évtizedek óta.
Miért kell egyáltalán víztartály?
Ozmózis víztisztító esetében két fő kategóriával találkozhatunk. Az egyik a víztartályos, a másik a vízátfolyós (direkt átfolyós) víztisztító rendszerek.
A víztartály azért kell, mert az ezeknél a modelleknél alkalmazott és alkalmazható ozmózis membránok kapacitás értéke (GPD szám) csak alacsony lehet. Ez álltalában 50, 75, 100 GPD-s érték. Tehát megközelítőleg az jelenti, hogy egy 50 GPD-s ozmózis membránnal szerelt víztisztító 0,1 liter/perc víztisztítási hozammal rendelkezik. Azaz nagyon sokáig kellene a mosogatónál állni, hogy megtöltsük a poharunkat.
Ezért alkalmazzuk pufferként (tároló) a víztartályt, ami adott mennyiségű tisztított vizet képes eltárolni. Amikor kinyitjuk a tiszta vízcsapot, akkor a víztartályban lévő levegőnyomás segít felhasználóbarát csapolási sebességgel kijönni a tisztított víznek a víztartályból. Ez a kezdetben álltalánam 1,4 liter/perces csapolási sebesség folyamatosan csökkeni fog, hiszen a víztartályból fogy a tisztított víz, csökken a nyomás.
Mi a különbség a víztartályos és a vízátfolyós ozmózis víztisztító berendezések között?
Vízszűrés minőség ügyében nem sok, hiszen minden a kettő esetében a 0,0001 mikronos résméretű vízszűrés van jelen.
Víztartályos berendezések esetében először egy víztartályba kerül letarolásra a megtisztított ivóvíz, hogy felhasználóbarát csapolási sebességet érjünk el a feltöltött víztartályból történő csapolással.
Átfolyós ozmózis víztisztító berendezések esetében valós időben történik a víztisztítás és a tisztított víz csapolása, tehát nem rendelkezünk eltárolt vízzel.
Ennél a kategóriánál minimum 400 GPD-s membrán összkapacítástól indulunk és már rendelkezni kell emelt nyomású nyomásrásegítő pumpával. Így álltalában 0,6-0,8 liter/perces csapolási sebességet is elérhetjük. Amennyiben gyorsabb csapolási sebességet szeretnénk átfolyós berendezések esetében, akkor nagyobb GPD membrán összkapacítással rendelkező modellt kell választani (nálunk a 600 GPD-s a legkedveltebb). Persze ahogy növekednek a GPD számok, úgy növekedik a vételár és ez által a karbantartási/szűrőbetét költség is.
Mit jelent a vezérlés egy ozmózis víztisztító esetében?
A régebbi víztartályos modellek esetében egy úgynevezett négy utas szelep “vezérelte” a berendezést, azaz amikor feltöltötte a víztartályt, akkor megállította a selejt/öblítő vizet.
Ez a gyakorlatban sokszor nem, vagy nem megfelelően működik. Előfordul gyakran, hogy ez csak akkor derül ki, amikor a felhasználó megkapja ez emelt értékű víz számlát és kiderül, hogy az ozmózis víztisztító folyamatosan a lefolyóban csurgatta a vizet.
Ezért alkalmazunk a hibajavított modellek esetében egyedi vezérlést, ami egy relé szerű szelep segítségével állítja meg a selejtvizet. Ezt a folyamatot természetesen nyomásérzékelő segítségével egy vezérlő egység irányítja. Ez a legbiztonságosabb módja az optimális víz felhasználásnak.
Mikor kell nyomásrásegítő pumpa?
Ez a kérdés víztartályos ozmózis víztisztító berendezések esetében szokott felmerülni.
A 0,0001 mikronos résméret nagyon kicsi, tehát értelemszerűen kell egy bizonyos nyomás a tisztítandó víz számára, hogy átpréselődjön ezen, és becsorogjon egy már amúgy is nyomás alatt lévő tartályba. Így tehát a vezetékes víznek minimum 3,5 BAR nyomásúnak kell lennie.
Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, akkor ajánlott a nyomásrásegítő motor használata.
Csak így biztosítható az ozmózis víztisztító kiegyensúlyozott működése.
Átfolyós modellek esetében a nyomásrásegítő motor alapból rendelkezésre áll, hiszen itt jóval nagyobb nyomásra van szükség, hogy valós időben felhasználóbarát csapolási sebességet kaphassunk.
Mikor kell cserélni a szűrőbetéteket a víztisztítókban?
Erre a kérdésre nincsen jó, illetve nincsen megfelelő válasz, csupán gyakorlati tapasztalatainkra tudunk hivatkozni. Nincsen olyan mérőműszer, ami a vízszűrőbetétek lehasználtságát ellenőrizné, csupán olyanok vannak, akik egy paramétert tudnak a lehetséges százból (TDS mérő). Így alkalmazásuk nem gyakorlatias és félrevezető lehet.
Elméletileg akkor járnánk el megfelelően, ha minden szűrőbetétre teljes vízügyi laborvizsgálatot végeznénk, hogy milyen szinten távolítják el a szennyeződéseket. Ez pedig életszerűtlen.
DE! Valamit mondanunk kell, hiszen a felhasználó nem látja semmiből azt, hogy szűrőbetét kell cserélnie. Ha pedig már ízélmény romlást érez, akkor már nagyon régóta a víztisztító többet árt, mint használ.
Mi tehát a tapasztalataink szerint azt mondjuk, hogy minimum minden évben kell szűrőbetétet cserélni és miden második évben az ozmózis membránt is. MINIMUM!
Természetesen minden általunk megadott információ elméleti, hiszen a víztisztításban a vízszűrőbetétek élettartamát a bemeneti víz mennyisége és minősége határozza meg.
Miért van selejtvíz az ozmózis víztisztítóknál?
Sokan ezt negatívumként élik meg, de tulajdonképpen ez teszi a legjobb minőségűvé ezeket a berendezéseket.
Ha nem lennek öblítő/selejt víz, akkor nem tudná kimosni magából a szennyeződéseket a rendszer, valamint a 0,0001 mikronos résméretű szűrőegység pár perc alatt bevízkövesedne és eldugulna. Ezzel is biztosított, hogy ezeknek a víztisztító berendezéseknek a szinte legdrágább egységét (ozmózis membrán) alap esetben csak kétévente keljen lecserélni. Amennyiben viszont extra magas víz keménységgel kell szembesülnie a membránoknak (pl.: Tatabánya), akkor ott évente, vagy felhasználás függően fél évente kell lecserélni azokat. Ugye ez hasonlatos ahhoz. hogy mennyit fogyaszt az autó?! Mikor mennyit és ez nagyon sok tényezőtől függ. Nem létezik univerzálisan jó és megfelelő válasz.
UV lámpát kell használni?
Nem árt! Ezzel tovább növelhetjük a tisztított víz biztonságát.
Itt nem szűréssel, hanem UV-C fény hatására történő fertőtlenítéssel tesszük teljesen baktérium és vírus mentessé a vizet. Valamint megakadályozhatjuk azt is, hogy esetlegesen visszafertőződjön a víztisztító berendezésünk.
Az UV lámpa használata ivóvíztisztító berendezések esetében folyamatos 6W-os izzóműködéssel és emelt víz hőmérséklettel jár. Ilyenkor érdemes jobban kiengedni a tisztított vizet, vagy hűtőben elhelyezni.
A fentiekből létható, hogy van több olyan kérdés is, ami elgondolkoztathatja a víztisztító berendezések iránt érdeklődőket.
Ha rám hallgatsz, akkor nem akarsz szakember lenni és megtanulni mindent róluk. Persze az is egy út, de akkor biztos, hogy nem fogsz víztisztítót vásárolni.
Amennyiben mégis visszaülnél az iskolapadba, akkor nem mi vagyunk a megfelelő választás számodra mert mi nem vagyunk tanárok.
Mi abból élünk, hogy víztisztító berendezéseket vásárolnak tőlünk, azokat szakszerűen beszereljük és gondoskodunk a folyamatos karbantartásról és szűrőbetétcseréről.
Szerintem most már ezeket a kérdéseket nem kell tovább boncolni, hiszen nem tetted meg a autó, lakás, mikróhullámú sütő, mobiltelefon, napelem rendszer, televízió, stb… vásárlása elött sem?